Csupaszfarkú vakond

Csupaszfarkú vakond
	Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
	Üregéből előbújó példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Eulipotyphla;
Család:	Vakondfélék (Talpidae);
Alcsalád:	Újvilági vakondformák (Scalopinae);
Nemzetség:	Amerikai vakondok (Scalopini);
Nem:	Scalopus; É. Geoffroy, 1803
Faj:	S. aquaticus;
Tudományos név
	Scalopus aquaticus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	a nem szinonimái: Hesperoscalops Hibbard, 1941; Scalops Illiger, 1811; Scalpos Brooks, 1910; Talpasorex Lesson, 1827; a faj szinonimái: Sorex aquaticus Linnaeus, 1758; S[calopus]. virgianus E. Geoffroy, 1803; a Scalopus aquaticus aereus szinonimái: Scalopus aquaticus pulcher Jackson, 1914; Scalopus aquaticus sericea (Rafinesque, 1832); Scalopus aquaticus virginianus E. Geoffroy, 1803; a Scalopus aquaticus aquaticus szinonimái: Scalopus aquaticus argentatus (Audubon & Bachmann, 1842); Scalopus aquaticus cryptus Davis, 1942; Scalopus aquaticus cupreata (Rafinesque, 1814); Scalopus aquaticus intermedius Elliot, 1899; Scalopus aquaticus pennsylvanica (Harlan, 1825);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csupaszfarkú vakond témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csupaszfarkú vakond témájú médiaállományokat és Csupaszfarkú vakond témájú kategóriát.

A csupaszfarkú vakond (Scalopus aquaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó faj.^[1]

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

A csupaszfarkú vakond fő előfordulási területe az Amerikai Egyesült Államok keleti fele - az amerikai vakondok közül ennek a fajnak van a legnagyobb elterjedése. Az USA-n kívül ez az állat még megtalálható a kanadai Ontario tartomány legdélebbi részein, valamint Mexikóban Az USA-val való határon.^[2]

A fosszilis maradványai alapján, ez a vakondféle már a pleisztocén korban is létezett, Pennsylvaniától egészen Texasig.^[3]

Alfajai

Scalopus aquaticus aereus Bangs, 1896
Scalopus aquaticus alleni Baker, 1951
Scalopus aquaticus anastasae Bangs, 1898
Scalopus aquaticus aquaticus Linnaeus, 1758
Scalopus aquaticus australis Chapman, 1893
Scalopus aquaticus bassi Howell, 1939
Scalopus aquaticus caryi Jackson, 1914
Scalopus aquaticus howelli Jackson, 1914
Scalopus aquaticus inflatus Jackson, 1914
Scalopus aquaticus machrinoides Jackson, 1914
Scalopus aquaticus machrinus Rafinesque, 1832
Scalopus aquaticus montanus Baker, 1951
Scalopus aquaticus nanus Davis, 1942
Scalopus aquaticus parvus Rhoads, 1894
Scalopus aquaticus porteri Schwartz, 1952
Scalopus aquaticus texanus J. A. Allen, 1891

Megjelenése

Ez a vakondféle körülbelül 16 centiméter hosszú, ebből 3 centimétert a kis csupasz farok képez. Testtömege átlagosan 75 gramm. Az északon élő példányok általában nagyobbak és világosabbak, míg a délen élők kisebbek és majdnem feketék. csupaszfarkú vakond szőrzete általában szürkésbarna. A szemeit bőr és bunda fedi, nincsenek külső fülei. 36 foga van. A hasán és a végnyílásán levő mirigyekből erős bűzt áraszt; ez részben a fajtársaival való kommunikálásra használ, és részben a ragadozók elriasztására szolgál.^[2]^[4]

Életmódja

Üreglakó állatként puha, azonban jó lefolyású talajokra van szüksége. Főleg a nyílt térségeket, füves pusztákat, réteket és a ligeterdőket kedveli. Elsősorban földigilisztákkal táplálkozik, de ha alkalma adódik, mindenféle gerinctelent elfogyaszt. Emberközelben a kutyaeledelt sem veti meg. Hogy életben maradjon testtömegének a 25-50%-át kell hogy elfogyassza minden nap. Ezt a vakondot pedig kutyák, macskák, prérifarkasok és ragadozó madarak kapják el; ezeken kívül élősködői is vannak, mint például az újonnan felfedezett Scalopacarus nembéli atkák.^[4]

Szaporodása

A szaporodási időszaka április közepétől egészen júniusig tart. A déli területein már márciusban is ellhet. A vemhesség 45 napig tart, ennek végén 2-5 kis vakond jön világra. Vakon és csupaszon születnek; anyjukhoz képest jó nagyok. 10 naposan megszőrösödnek és négyhetesen elhagyják a fészket.^[2]^[4]

Képek

A csontváza
Koponyája az ember koponya előtt

Jegyzetek

↑ (2008) „Scalopus aquaticus”. 41471.
↑ ^a ^b ^c Mammals of the Eastern United States. Ithaca & London: Cornell University Press, 66–69. o. (1998). ISBN 0-8014-3475-0
↑ (1978. szeptember 21.) „Scalopus aquaticus”. Mammalian Species (105), 1–4. o, Kiadó: American Society of Mammalogists. JSTOR 3503964.
↑ ^a ^b ^c The Wild Mammals of Missouri. University of Missouri Press, 48ff. o. (2001). ISBN 0-8262-1359-6

Források

Mammal Species of the World
North American Mammals: Scalopus aquaticus [1]
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 53.
Yates, T. L., and D. J. Schmidly, 1978. Scalopus aquaticus, Mammalian Species, 105: 1–4.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Eastern mole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[iucn-1] (2008) „Scalopus aquaticus”. 41471.

[Whitaker-2] Mammals of the Eastern United States. Ithaca & London: Cornell University Press, 66–69. o. (1998). ISBN 0-8014-3475-0

[Yates-3] (1978. szeptember 21.) „Scalopus aquaticus”. Mammalian Species (105), 1–4. o, Kiadó: American Society of Mammalogists. JSTOR 3503964.

[Schwartz-4] The Wild Mammals of Missouri. University of Missouri Press, 48ff. o. (2001). ISBN 0-8262-1359-6

[1]

[2]

[3]

[4]